Érettségi

Sziasztok!
Annyit szeretnék, hogy június 18.-án szóbelizek, valószínűleg addig nem várható friss, vagy maximum egy.
Remélem megértitek! :-)
És még annyi, hogy a kommentet nem is de pipálgassatok már kérlek! :) Csak hogy tudjam valaki olvassa!
Köszi!

II.- Harmadik fejezet

- Edward! - pattant fel Alice. - Hol voltál?

- Ugyanott, ahol ő! - mutatott rám.

- Lehetetlen... - suttogtam. - Hisz egyedül voltam!

- Nem azt mondtam, hogy veled voltam, csak azt, hogy ott, és hallottalak.

- Mióta? - félve tekintettem rá.

- Nem olyan régóta... - nézett rám meglepetten. Egy pillanatra Alice-re és Jasperre kapta a tekintetét, akik alig láthatóan megrázták fejüket. - Csak zongorázni hallottalak.

Megnyugodva sóhajtottam fel. Mivel azt csináltam utoljára, így a többi titkom biztonságban maradt.

- Várj csak! - csapott le Evah. - Zongora? Hiszen te nem is tudsz! - nézett rám meglepetten.

- Meglepetés! - feleltem morcosan, majd Edwardra kaptam a tekintetem. Ő épp Alice-szel és Jasperrel diskurált valamin, Jasper pont akkor hirtelen rám pillantott, majd visszafordult a többiekhez és mondott valamit, mire mindhárman engem tüntettek ki figyelmükkel. Hirtelen zavaromban próbáltam eltűnni, leginkább a hajam mögé.

- Hogyhogy nem mondtad? - faggatott húgom.

- Nem nagy szám...

- Dehogynem! Semmit se mondasz el nekem! - nyafogott, aztán mintha elszégyellte volna magát, amikor Cullenékre tekintett. - Ezek szerint még festeni is szoktál?

- Néha... - vallottam színt.

- Anju*!!!

- Anju? - nézett rám Edward megilletődve.

- Ó, tényleg! - csapott a homlokára Evah. - Edward, ő itt Anne Julia! - mutatott be keresztnevemen, mintha így minden értelmet nyerne.

- Értem.

- Én meg nem! - mondtam ki véletlenül hangosan gondolataimat.

- Tudod, Edward Anne néven ismert meg az osztályban, csak Evah hív téged Anjunak, de ezt ő még nem hallotta. Ezért. - magyarázta Alice.

Megértve bólintottam, és ekkor csengettek be.

- Mennünk kell! - állt fel Evah Nathant magával húzva. - Te, ne lógj!- fenyegetett meg, majd távoztak.

- Egyáltalán milyen órám lesz? - sóhajtottam fel.

- Milyen tagozaton vagy? - kérdezte Alice, miután ő és Loli elbúcsúztak párjuktól.

- Divattervezőin és drámán.

- Azt hittem zene! - nézett rám meglepetten Edward.

- Ha nem tűnt fel... - kezdtem morcosan. - Nem tudják, hogy van zenei hajlamom!

- Bocsánat! - kért elnézést, szemeiben őszinteség és kíváncsiság csillant.

- Nos, akkor együtt lesz rajz fakultásunk! - karolt belém Alice.

- És ti? - pillantottam Lolira és Edwardra.

- Én zene és tánc, míg Edward zene és dráma tagozatosak vagyunk - válaszolta Loli.

- Akkor sziasztok! - intettem nekik szabad kezemmel, majd abba megfogva tálcámat visszavittem azt, közbe Alice el se engedett.

- Megmutatod, hogy hol a terem? És ha gondolod, én addig beszámolok miről maradtál le.

- Rendben!

Egymásba karolva baktattunk a rajzteremig, és Alice-nek be nem állt a szája, végig mosolyogva hallgattam őt. A terembe lépve vettem észre, hogy pechemre ott van a 'Brancs' is. Céklavörös fejjel bámultak kettősünkre, pláne rám.

- Akkor eljössz? - csíptem el a kérdést, annyira lekötött Evelyn Lee, a 'Brancs' vezére.

Evelyn Lee

- Hova?

- Hát vásárolni! - mondta magától értetendően.

- Miért ne?

- Jaj, de jó! - karolta át nevetve a nyakamat, és ekkor jött be a tanár.

Mr. Toni Kroos

Mr. Kroos jóképű, fiatal, szőke hajú, kék szemű tanár volt. Tavaly érkezett, és elég hamar a lányok vágyálma lett. Akkoriban alig tízen voltunk a csoportban, majd amikor kiderült, hogy rajzot fog tanítani a divattervezőin, mindenki át akart jönni erre a szakra. Csakhogy a szakváltás akkorra már nem volt engedélyezett, hiszen úgy lett összeállítva az órarend. Egy-egy személy még rendben van, de amikor már a lányok 90%-a át akar iratkozni...

A 'Brancs' is csak Mr. Kroos miatt jött ide. 

Tavaly csak én és Maya voltunk a 10. évfolyamról, így akkor össze voltunk vonva a felsőbb évesekkel. Most mindenki tizenegyedikes.

Mr. Kroos köszöntötte a csoportot, majd névsort olvasott.

- Mary-Alice Cullen?

- Jelen, de kérem tanár úr, csak Alice!

- Rendben - mosolyodott el Mr.Kroos, majd meglepve nézett rám.

- Ezek szerint Anne Mabel is jelen van! Üdv újra itt AJ**! - köszöntött Mr.Kroos, és sétált oda hozzánk. Kicsit megszeppentem a megszólításomon, de nem zavart.

-Jó napot, Mr. Kroos!- köszöntöttem én is őt, elmosolyodtam, ami talán kicsit szemtelenre sikerült, ez nem kerülte el Mr. Kroos figyelmét, de csak nevetett rajta. Toni, azaz Mr. Kroos, anno megengedte nekem és Mayának, hogy a keresztnevén szólítsuk. Jó barátok lettünk, ezért is engedtem meg neki, hogy AJ-nek hívjon. Láttam rajta, hogy a mostani megszólítása nem tetszett neki, de nem tehetett semmit. Csak akiket igazán megkedvel, azoknak engedi meg, hogy tegezzék, és gondolom nem kedvelte meg rögtön az egész osztályt, és nem akarja, hogy tegezzék.

- Maya?

- Átiratkozott - szontyolódtam el.

- Ó, sajnálattal hallom, tehetséges volt. Hova ment?

- A La-Push rezervátumi gimnáziumba - feleltem, és éreztem, hogy Alice megfeszült mellettem.

- Miért? Véleményem szerint itt többre vihette volna.

- A szülei ragaszkodtak hozzá.

- Azért remélem még láthatom!

- Biztosan, majd mondom neki! - mosolyogtam Tonira. Viszonozta ezt, majd tovább haladt, mivel az osztály zúgolódni kezdett.

- Ki ez a Maya? - kérdezte Alice.

- A legjobb barátnőm. A rezervátumban él, eddig itt tanult, de most a szülei meggondolták magukat.

- És mi a teljes neve?

- Maya Clearwater.

- Értem. És a több la-pushit is ismersz?

- Aha, még egy párat - feleltem végszóul, ugyanis Toni elkezdte az órát.

*ejtsd: andzsú
**ejtsd: éjdzséj

Sziasztok! Örülnék pár kommentnek! :)