~11.fejezet~ 2/2

Majd mindenki helyet foglalt. Nekem Edward mellett maradt hely. Gondolataimba merültem és csak néha figyeltem miről is beszélnek a többiek. Egy dolog volt amit tisztán megértettem; az pedig az volt, hogy a Denalik hamarosan hazamennek.
Újra 'pihenésre adtam a fejemet, miközben gondolataim Edward köröl forogtak leginkább és egy dallam kezdett a fejemben összeállni. Fejemet egyre többször fodítottam a hegedűm felé.
Már vagy tizedjére csináltam ezt a műveletem mikor Alice odajött hozzám.
-Menj és játszd el! Mindenki tetszeni fog...-suttogta mosolyogva.
Nem volt kedvem ellenkezni vele és nem is akartam. Gyorsan pattantam fel és szaladtam hangszeremhez., majd ismételten felvettem az alapállást.
Teljes testemmel Ed felé fordultak, erre Alice és Jasper alig hallhatóan felkuncogtak.
És már kezdtem is...A hangok szinte életre keltek. Végig szemkontaktust tartottam a fiúval, akit szeretek.
Igen szeretem! És pontosan ezt próbálom a dallamon keresztül bevallani neki...Jó lehet, hogy ez egy kicsit nyálasan hangzik, de nekem nagyon tetszik ez a fajta érzelem-kinyilvánítás.
Szemem sarkából láttam, hogy családom közte és köztem járatja a aszemét. Edward arcán láttam valaamit felcsillani...pont a darab végére.
A családom persze tapsolni kezdett,  miközben Alice és Rose- főként- Edward felé fordultak és velem együtt várták a reakcióját.
Végül is Edward felállt és elindult felém...viszont én kicsit kínosan éreztem magam bármi is fog történni, hisz itt az egséz családom. Jelentőségteljes pillantást vetettem Rose felé, aki rögtön megértette szándékom és és 'üzenetemet' továbbította Alicenek, miszerint talán távozniuk kéne.
Edward elém ért, s míg a két család kisomfordált a lakásból, addig Ed kivettem a kezeim közül a hegedűmet és zongora tetejére helyezte.
S mikor visszafordult hozzám nem szólt semmitcsak egyik kezét az arcomon símitotta végig, a másikat pedig szorosan a derekam köré fonta, legnagyobb örömöre.
-Tetszett?- kérdeztem rekedten, de mégis kicsendült belőle öszinte kiváncsiságom és a szerelmem.
-Nagyon - válaszolta ugyanolyan hangon mint, ahogy én szóltam az előbb hozzá. Szemeiben vágyakozás tüze csillant meg és közben szemei időnként lepillantottak az ajkamra.
-Az jó - feleltem kábán, szemeit látva. Volt egy olyasn érzésem, hogy az én szemeim is valahogy így nézhetnek ki most.
Egy pillanatra rápillantottam én is az ajlára mint egy jelként.
A következő pillanatban pedig ajka lassan közelíteni kezdett az enyém felé...