~12.fejezet~ 2/1

Emmett büntetése

Ahogy ajka elérte az enyémet szinte felrobbantam a földöntúli érzéstől mai átjárt.
Még soha nem csókolóztam, de ez a csok a mennyekig repített.
Az ajka forró ,már amennyire a mi ajkunk az lehet, és az én ajkamat is lángra lobbantotta.
Edward először finoman kostólgatta a számat, majd csókunk egyre jobban elmélyült.
A keze a derekamat és a hátamat simogatta, én pedig az izmos karját kezdtem el cirógatni, majd folyamatosan feljebb haladtam s  végül a tarkóját kezdtem el cirógatni.
Nyelvével óvatosan végigsimitott először az alsó ajkamon, majd a felsőn hogy engedélyt kérjen. Óvatosan szétnyitottam a számat és mikor nyelveink összeértek és vad táncba kezdtek, a hajába túrtam és úgy húztam magamhoz közelebb. De ő sem volt rest, kezét felsőm alá csúsztatva kedte el simogatni az oldalamat és a gerincemet. Jóleső borzongás szaladt végig rajtam, és kezeimet a mellkasára csúsztattam és ingjének legfőlső gombját kikapcsoltam és nyakát csókoltam.
Edward ajkait először érzéki sóhaj hagyta el, majd haragosan felmorgott. Ijedten néztem fel az arcára, de ő nem engem figyelt hanem mögém bámult.
Hirtelen hangos nevetés töltötte be a nappalit, majd egy még hangosabb csattanás, minek következtében Ed arcára elégedett és egyben gúnyos mosoly ült ki.
Mostmár muszáj voltam hátrafordulni.
Mögöttem Emmett vágott durcás képet, mellette pedig egy dühös Rosalie állt.
-Rosie, ezt most mé...?-kérdezte Emmett nyavajogva.
-Mert neked muszáj volt őket megzavarni!- mondta dühösen Rosie, miközben ránk mutatott, majd hozzánk fordult és kedvesebb hangnemre váltott- Nagyon sajnálom, hogy ez a ... megzavart titeket. Megfogja kapni méltó büntetését!
Mikor ezt kimondta Edward hangosan felnevetett.
-Rendben! Köszönjük Rosie!- mondta még mindig kuncogva szerelmem.
-Nah gyere!- mondta mérgesen Rosie és kifelé kezdte vonszolni Emmettet.
-Mire gondolt?- kérdeztem Edwardtól, mihelyst újra kettesben lettünk a nappaliban.