9.fejezet

~Születésnapok~

Hirtelen mozdult mindenki. A Denalik Kate elé álltak, Edward pedig hátulról fogott le, akárcsak Em és Jazz. Apa elém állt.
- Nyugodj meg Nessie! Nincs semmi baj!
Értetlenül néztem rájuk, miért akarnak engem lenyugtatni. Szám elé kaptam a kezem, hogy elrejtsem sírásra görbülő számat. Hátraléptem egyet, a lábaim remegni kezdtek.
Mindenki azt hitte, hogy Katere akarok támadni!
Pedig csak bocsánatot akartam kérni, amiért Edward rámorgott. Kitéptem magam bátyáim szorításából és anyám karjaiba borultam. Amikor pár pillanattal később úgy éreztem, hogy elég erőt merítettem öleléséből a többiek felé fordultam.
- Sajnálom!- suttogtam, majd kikapcsoltam a pajzsomat és hagytam, hogy Jazz érezze az érzéseimet, Edward pedig megtudja mi volt az igazi szándékom. Mikor már mindent 'közöltem' velük, visszakapcsoltam a pajzsomat és se szó, se beszéd felrohantam a szobámba, és az ajtót magam mögött kulcsra zártam. Persze tudtam, hogy ha be akarnak jönni akkor be tudnak.
Hallottam, ahogy Edward és Jazz elmesélik a többieknek az előbb történteket. Majd kopogtak az ajtón.
- Bejöhetek?- mire meglepődtem, hisz a hang tulajdonosa Rosalie volt. Odarohantam az ajtóhoz, kinyitottam és szélesre tártam előtte. Besétált a szoba közepére, én addig visszacsuktam az ajtót. Pillanatnyi ötlettől vezérelve karjai közé bújtam. Nem tolt el magától, hanem próbált megnyugtatni.
Lassan leült, engem pedig az ölébe húzott. Úgy ültem ott, mintha ő lenne az anyukám és pedig egy kis öt éves, aki épp akkor kér bocsánatot, mert rossz fát tett a tűzre.
Emiatt nagyon boldog voltam, hisz Rose-val nem indult valami pompásan a kapcsolatunk, most mégis olyan, mint ha Esmé után ő lenne a második anyám.
- Lassan le kéne mennünk - szólalt meg és felállt, míg én még mindig az ölében voltam- Kezdődik a party! De előtte kicsinosítalak! Hisz nem mindig lesz az ember 17 éves!- rám mosolygott, én pedig válaszul mosolyogva bólintottam. Kivitt a fürdőszobába; lezuhanyoztam, kimostam a hajamat. Rose pedig befonta. Nem nagyon sminkelt ki, majd egy gyönyörű levendula színű nyári ruhát adott rám. Mikor elkészültünk ő is átöltözött, majd kihúzott a fürdőből. A nappaliba érve a szám is nyitva maradt. Gyönyörűen fel volt díszítve. A többiek boldogan figyeltek engem, majd mikor hirtelen éjfélt ütött az óra egyszerre kiáltottak fel.
- Boldog szülinapot Vanessa Cullen!
Felkacagtam, mivel mindenki az új nevemen köszöntött fel. Ők is rámmosolyogtak, majd Kate állt elém.
- Sajnálom, ami történt. Nem akartalak bántani!- mondtuk teljesen egyszerre, mire kitört mindenkiből a nevetés, én pedig szorosan megöleltem Katet.
- Szent a béke?
- Szent!- vágta rá és a többiek felé húzott. A pajzsomat gyorsan kitoltam Alicere.
- És mi lesz Edwarddal?- kérdeztem érdeklődve közben összekacsintva Alice-el.- Ne támadj!- szólítottam fel Edwardot ás a hátára ugrottam. A lábaimat dereka körül összekulcsoltam, a kezeimet a szemeire tettem. Nem gondoltam alaposan ezt át, mivel ahogy a hátára ugrottam rögtön furcsa érzés fogott el, de a siker érdekében elhessegettem ezt az érzést. Hallottam, hogy Tanya halkan felmorgott a pozíciómat látva, de most ezzel sem akartam törődni.
Alice megfogta Edward kezét és kifelé kezdte húzni. A többiek mögöttünk jöttek. Mikor leértünk a lépcsőn a ház elé és Ed a megfelelő helyen állt leszálltam a hátáról, de kezeimet a szemein tartottam és ránéztem Alicere, aki a letakart ajándék előtt állt.
-3...- kezdtem visszaszámolni.
-2...-szállt be Alice.
-1...- mondtunk ketten egyszerre.
-Boldog születésnapot Edward!- kiáltotta mindenki egyszerre, mire én lekaptam a kezemet a szemeiről, Alice pedig a lerántotta a fedést Edward ajándékáról. Egyszerre kacagtunk fel Alice-el és Jazzel látva Edward arcát. Ő teljesen lefagyott, de szája tátva volt. Odasétált végül az ajándékához ás ráült.
- Egy Yamaha XS1100 motort kapok?- kérdezte, én meg nem bírtam ki röhögés nélkül, mivel eléggé vicces volt, hogy rögtön kitalálta milyen motort is kapott. A többiek és kuncogtak.- De hogyan? Miért? Kitől?
- Hát minden...- akartam felelni, de Alice a szavamba vágott.
- Ó...ezt Nessietől kapod. Gondolta biztos örülnél egynek, hisz így egyedül is tudsz majd száguldozni emberek között! -adta a választ nővérem.
-Köszönöm- nézett rám hálás szemekkel, majd gyengéden megölelt, aminek következtében bizsergés futott végig a rajtam. Hallottam, hogy Tanya újból felmorog, én pedig rögtön kifordultam az öleléséből.
-Próbáld ki!-szóltam rá, hogy eltereljem Tanya figyelmét.
-Egy pillanat! Nem is vagy kíváncsi a mit kapsz tőlünk?- kérdezte tőlem Rosalie.
-Persze Ednak lesz még +1 ajándéka számodra - suttogta nekem Alice.
Rákaptam egy pillanatra a figyelmem Edre, majd vissza nővérémre.
-DE!- vágtam rá és a nővéreim a garázs felé kezdtek tolni. Belépve egy hatalmas masnival borított motort pillantottam meg. Alice most a többiekre pillantott cinkosan, én meg kihasználva figyelmetlenségét az ölébe ugrottam és egy hatalmas puszit nyomtam az arcára, majd utána mindenkiére.Még Edwardéra is!
Edward kedvenc mosolyom társaságában figyelte reakciómat.
- Ez egy Yamaha XT500-as!- világosított fel Jazz, de nekem a gondolataim Edward külön ajándéka körül forogtak.
-Nah most közösen próbálhatjátok ki!- kuncogott Emmett.
Rápattantam a mocimra, indítottam és már Ed-é mellett álltam.
- Gyerünk, siess már Edward!- kiáltottam neki kuncogva, és két másodperc múlva már ott se volt mellettem. Dühösen, mégis boldogan robogtam utána. Sokat motoroztunk és sokat nevettem. Sokszor próbáltam lehagyni, de sose sikerült. Egy óra múlva boldogan léptünk be a házba egymás derekát ölelve és egymásra mosolyogva.
Boldogságomnak egy halk, mégis erőteljes morgás volt a lerombolója...